Várj, madár, várj

Hegedüs Géza regénye 1685-ben és 1686-ban játszódik; meghatározó történelmi eseménye: Budavár visszavétele. Főhőse, Dávidházy Máté, átéli azokat a kétségeket, választási lehetőségeket és választási kényszerűségeket, melyek annak idején magyar emberek javarészét, de leginkább a tanultabb-gondolkodóbb részét meggyötörték. Dávidházy Máté, a kurucok ezeres kapitánya, ebben az európai jelentőségű küzdelemben nem találhatja meg igazán a helyét: sem a törökök, sem Bécs érdekei nem esnek egybe a magyarság reményeivel. De ezredével mégis csatlakozik az Egyesült Keresztény Hadakhoz, részt akar venni a főváros felszabadításában. Ő vezeti az első rohamot a még török kézen levő Budavár ellen. De ha legyőzi is az önvád belülről támadó démonait, ha tisztázza is magában, hogy a harcban való részvétellel nem pártolt át a veszedelmesen hatalmasodó ellenséghez, ha sikeresen harcol is Buda visszavételéért, a sorsa tragikussá válik. A ravaszul fölállított kelepcéket nem tudja kikerülni: elpusztítják. A váradi basa és a bécsi körök egymástól függetlenül, de egyidejűleg parancsot adnak megsemmisítésére. Váradról az egyik szeretője, Kassáról a másik szeretője indul Budára, hogy megmérgezze.
A regény hitelesen idézi a tizenhetedik századot, amikor német és török, kuruc és labanc, pápista és kálomista, udvari és nemzeti, úri és népi szempontok és érdekek között minden döntés életveszélyesen kockázatos volt.