Fapadoskonyv.hu Kiado – förlag

Gorcsev Iván milliomosként - mert ennyit nyert a ruletten - magántitkárává fogadja Vanek urat. A furcsa öltözetű s kimért modorú gentleman egyik munkaköri kötelessége az, hogy helyettesítse Gorcsevet az idegenlégióban. Vanek úr itteni működése többször az

A sokáig elfeledésre ítélt, majd újonnan felfedezett és mára kultikussá vált regény a Swift által kezdett gulliveriádák egyik kiemelkedő alkotása. Gulliver történetek másik nagy folytatója, Karinthy Frigyes ezt nyilatkozta róla: „Minden hasonló munkámat odaadnám a Kazohiniáért.”A könyv alapvetően két részből áll. Gulliver, miután Anglia újabb háborúba kezd, egy hadihajón hagyja el hazáját. Támadás éri őket, a hajó elsüllyed, és csak ő vetődik szerencsésen partra egy ismeretlen szigeten, a hinek földjén. A hinek emberek ugyan, de a tudományos és társadalmi fejlődés egy jóval magasabb szintjén állnak, mint a 30-as évek Európája. Életük egyszerű és következetes, teljes összhangban áll a természettel hatalmas tudásuk és fantasztikus technikai vívmányaik ellenére. Nem ismerik az irodalmat, a művészetet, az érzéseket, általában az elvont gondolkodást. Gulliver pár hónap elteltével az őrület határára jut. Hiányzik neki az emberi szó, a kedvesség, a lélek jelenléte. Végül maga könyörög, hogy bezárják a behin telepre. A behinek is emberek, de bolondok. A hinek bezárva tartják őket, ahol aztán úgy és olyan szabályok szerint élhetnek, ahogy kedvük tartja. Gulliver hamar rájön, hogy ez még rosszabb, mint a hinek élete.Szathmári ezzel a két világgal az emberi lét két lehetséges végletét mutatja be. Az egyikben mindent az ész ural és irányít. A hinek nem boldogok, de nem is boldogtalanok, hiszen nem merül fel bennük ez a kérdés, egyszerűen léteznek. A behinek sem boldogok, de mindent megtesznek saját sanyargatásuk érdekében. Egyik sem egészséges életforma. Az ember a maga valóságában a kettő között él, egyaránt boldogtalanul és magára hagyottan a hinek természetes tökéletességében és a behinek teljes tébolyában.

Más regénynek a feladata, egy mesét, melyet csak a képzelet alkotott, úgy adni elő, hogy az olvasó azt higgye, hogy az valóban megtörténhetett; ez a regény egy olyan koreseményt fog előadni, mely „még” nem történt meg, s küzdeni fog a nehéz feladatta

Kelecsényi László életrajzi monográfiája a teljes Ottlik-hagyaték ismeretében készült. A pálya minden részletére kitekintő, átfogó képet ad az íróról és az emberről. Ez a könyv egyúttal vitairat, gazdagon adatolt állásfoglalás, és egyúttal elhatárolódás is az életművet ért méltatlan vádaskodásoktól. Nemcsak irodalmárok és érdeklődő értelmiségiek forgathatják érdeklődéssel, hanem a felsőoktatásban is hasznos segédkönyv lehet, valamint az érettségiző diákok számára is lényeges ismereteket nyújt – ugyanis a szerzőtől távol áll mindenféle divatos, tudományoskodó tolvajnyelv, műve igencsak olvasmányos stílusú.

Hogyan viselkednek a leplező, a szalmaláng vagy az úrhatnám barátok? Milyen az elvakított és milyen az igaz barát? A XIII. század eleji szerző szokatlan formában fogalmazza meg gondolatait az emberi kapcsolatokról. A világirodalomban számtalanszor feldolgozott és általános téma ezúttal ötletesen felépített szerkezetben: egy képzelt bírósági tárgyalás párbeszédeiben jelenik meg, ahol a peres felek, a szerző Teste és Lelke vitatkoznak arról, hogy létezik-e valódi barátság. Mielőtt az Értelem meghozza bírói ítéletét, a különféle emberi viszonyok bemutatásához fűzött szórakoztató anekdotákon és hosszabb politikai eszmefuttatásokon át bepillantást nyerhetünk a középkor sokszínű világába; megelevenednek az író korának jellemző figurái – színészek, könnyűvérű asszonyok, diákok és professzorok, kereskedők, katonák, egyházi méltóságok legkülönbözőbb interakcióinak lehetünk tanúi.

Az olvasók még jól emlékeznek a Balmoral nevű cirkálóra, amely egy ceyloni kikötőből szőrén-szálán eltűnik, hogy aztán Radzeer név alatt, Piszkos Fred kapitányi vezérlete mellett dicső tetteket hajtson végre. A Radzeer cirkáló viszont ebben a mostani köte

Színhely: Afrika, Rakhmár, egy távoli, eldugott garnizon a Szahara valamelyik oázisában, ahol néhány ottfelejtett légionista és egypár nyomorult arab tengődik. Idő: délután hét óra. Történik: semmi...

Hallották a hírét a láthatatlan légiónak? Nem? Akkor bizonyára sohasem jártak még olyan afrikai városban, amelyben helyőrség található. Vagy ha jártak is ilyen városban, talán elkerülték azokat a kedélyes helyeket, ahová a szórakozni és verekedni vágyó sz

Jim Hogan, az életfogytiglanra ítélt dartmoori fegyenc végrendeletében egymillió font sterling értékű, dió nagyságú gyémántot hagyományoz Miss Emily Westonra, az ifjú londoni bölcsészhallgatóra, aki egyetlen látogatója volt börtönévei során Emilynek „csup

Edgar Wallace az angol krimi irodalom neves alakja számos regényt írt. Ebben akötetben három izgalmas bűnügyben nyomoz az általa megalkotott magán-detektívfigura, J. GReeder, aki jelentéktelen külsővel, ugyanakkor rendkívüli éles elmévelrendelkezik. KennethMcKey fülig szerelmes Margot Lynnbe, aki –miután a fiú egyszer véletlenül egyidős úr társaságában látja meg – érthetetlen módon megszakít vele mindenkapcsolatot. Ez az idős ember Mr. Wentford, a vidéken elzárkózottan élő öregember, pár nap múlva gyilkosság áldozata lesz, a tetthelyen pedig mintegy figyelmeztető jelként elhelyezve találják a kőr és káró ászt. A gyilkos személyének megállapításához az üldözöttként élő ember múltjának, valós énjénekfelkutatása szükséges.

A szerző, Porzsolt Ádám mint másodéves rendőrtiszti főiskolás hallgató, egyik napról a másikra a biztonságos iskolapadból hazájától több ezer kilométerre egy háborús övezetben találja magát, ahol 15 hónapon át helyt kell állnia. Ezt a történetet élheti át a Tisztelt Olvasó is ebben a lendületes és olvasmányos könyvben.

Kiváló minőségű hamis bankjegyek kezdenek megjelenni mindenhol. A Scotland Yard nagy erőkkel nyomoz a „Nagy Ismeretlen” után, aki a hamis pénz terjesztését mesteri ügyességgel szervezte meg. Egy hamis bankjegy  Mr. Cheyne Wells

Faragó Jenő Szegeden született, s a háború utáni fiatal író-újságíró nemzedék tagjaként Takács Tibor akkor ugyancsak kezdő költő-íróval elindították a szegedi Kortárs c. irodalmi folyóiratot, amely különböző okok miatt hamar megszűnt. Faragó Jenő először a Dél-Magyarországnál dolgozott, majd a Szabad Néphez kerülve már csak újságírással foglalkozott.1956-ban három kollégájával közösen alapították a Népszabadságot. Innen ment főmunkatársként nyugdíjba 1989-ben. Aktív éveiben számos könyve jelent meg részben a Kossuth Kiadónál, részben más kiadóknál. Néhány cím: Fiatalok vallomása vallásról, erkölcsről, A keserű méz szigetén, Az olasz helyzet, A P2 páholy titkai, Váltságdíj vagy halál stb.Nyugdíjas éveiben ismét visszafordult az irodalomhoz, ennek a tevékenységnek egyik szép darabja a Szellemidézés. Bár a könyvben sehol nem írja ki a szerző Szeged nevét, aki ismeri a várost, és a két világháború közti időszakot, az könnyen ráismerhet a helyszínekre, noha azóta már sok minden megváltozott.A szerző regényes kortörténeti életrajznak nevezi művét, amelynek első felében a harmincas-negyvenes évek szegénysorsát, a vidéki városi létet ábrázolja hűséggel. Bár első szám harmadik személyben fogalmaz, kétségtelenül saját életéről, élményeiről ír megkapóan színesen, keresetlen őszinteséggel. Sallangtalan egyszerűsége, amellyel elmeséli a történeteket, a szereplők találó jellemzése, a drámai helyzetek érzelmi töltéseinek visszafogott, de megkapó ábrázolása emeli irodalmi értékűvé a visszaemlékezést.A második rész doku-novelláiban az ötvenes években a saját megélt drámai tapasztalatairól, a kor atmoszférájáról ad hiteles képet. A hajdan költőnek indult ifjú korabeli és késői verses munkáinak részletei egészítik ki a novellákat és mutatják meg a szerző sokoldalúságát.

Huszonöt régi görög novellát kap ebben a kötetben az olvasó; mindegyik az antik világ irodalmának egy-egy gyöngyszeme. Mindenki tudja, mennyire alapvetően fontos szerepet játszott a görög széppróza a modern európai irodalom fejlődésében; de magukat a nove

A mesékből, mítoszokból, mondákból előbb alakulhatott ki a novella – amely magát az egyszerű mese vázát adja, zárt, tömör, szinte drámai szerkezetben –, mint a regény, amely epizódokkal tarkított, terjedelmes és szétfolyó formájában már a legkorábbi romantika motívumait őrzi és mutatja. Éppen a regényekből derül ki, hogy az irodalmi elbeszélésnek, a novellisztikának kezdettől fogva a szórakoztatás volt a célja. Ezért használja szüntelenül a csodás jelenségeket, a rémtörténeteket, a rablóromantikát, a boszorkányhistóriákat, a varázslatot, az elképesztő úti kalandok elbeszélését, az utópisztikus ábrándozást, s mindenekfelett az erotikát, vagyis a szerelmet (mert az erotikának az ókorban nem volt meg az a rossz ízű mellékértelme, mint ma: egyszerűen annyit jelentett, hogy „szerelem”). Szinte magától értetődik, hogy az Kr. e. II. sz. óta kialakult olvasóközönség érdeklődését (az anekdotikus és érzelmes történetkék, az anekdoták és humoreszkek, a méregkeverések s egyéb novellisztikus témák mellett) elsősorban a szerelmes elbeszélések, s ezek közt is a csiklandós erotika izgalmas és mindig népszerű termékei csigázták fel és kötötték le.

A Kelet Klasszikusai sorozatunk ezen kötetében foglalt tíz mese feltárja előttünk a távoli vietnami nép hagyományos életét, tanúságot tesz gazdag képzeletéről, szenvedélyes érzéseiről, számot ad bátorságról, önfeláldozásról. A nagy keleti kultúráknak külö

Sehrezád mesél, ezer és egy éjszakán át mesél az álmatlan, haragos szultánnak. Meséit akkor kezdi, amikor a szultán kertjében megszólalnak a bülbülszavú fülemülék, és az ég aranycsillagainak fénye úgy szitál a fekete lombokra, hogy azt hihetnénk, aranymadarak fészkelnek a levelek között. És a mese csak akkor ér véget, mikor fölhangzik a rigók hajnali pityegése, és a kelő napban ragyogni kezdenek az igazak városának aranyos kupolái. Ezeregy mesét mond Sehrezád, de egyetlen meséje is több színnel ragyog, mint a mesék szépséges úrnőjének koronája; pedig abban topázok, agátok, türkizek csillognak, és gyémántok, amelyeket Szindbád, a mesék hajósa hozott a Kígyók Szigetéről. Sehrezád mesél, és mikor meséit hallgatjuk, mi is Szindbáddal együtt hajózunk csodálatos szigetekre, ahonnan rózsák illatát, sosem látott madarak füttyét hozza a szél. Az Ezeregyéjszaka legszebb meséit Rónay György tolmácsolásában olvashatjuk.

Azoknak a férfiaknak életében, akik a politikában, országok sorsa intézésében, a harcmezőn, a költészetben vagy művészetben az idők folyamán kimagaslottak, akiknek neve a történelem lapjain szerepel, bizonyára alig van érdekesebb mozzanat annál, amik

A különböző népek meséiben rengeteg a közös elem. Nemcsak amesei fordulatok, hanem maguk a történetek is vándorolnak egyik néptől amásikig. Mégis, az azonosságok ellenére, minden nép mesevilágának megvan a magasajátossága, amely a nép életmódjának és t

Békeidőbeli mesegyűjteményünk változatos válogatása a 20.század első harmada meséinek, hiszen a Százlevelű csodafűben olyan, alapvetően nem a gyermekirodalomban elhíresült szerzők meséivel is találkozhatunk, mint például Babits Mihály, Thury Zoltán vagy J

Ifjabb Ábrányi Emil (Pest, 1850. december 31. – Szentendre, 1920. május 20.) költő, műfordító, újságíró.n Tanulmányai befejeztével íróként dolgozott több lapnál, mint tárcaíró és színi bíráló. n Első verse 1866-ban jelent meg.

Imádok élni. Utálok élni.Meghalva lenni még jobban utálnék.Voltam már minden: osztályelső, bukott diák, bohém egyetemista, gépírókisasszony, újságíró, meg néha munkanélküli.Még lehetek egy csomó minden.Hajnalig tartó beszélgetések, felhőtlen nevetések, nagy ölelések, zavarodott szemlesütések.Ezek éltetnek.Meg a mosolyod.Keresek egy UFÓt, aki kiválva elfajzott egyedei közül meri vállalni a felelősséget és az érzelmeit. Nem lusta törődni a szeretteivel, a szexualitása érzelmeken alapul, jó a humora és nem hazudozik hobbiból. Nem gondolja azt, hogy a hím ivarszerv különbözteti meg az uralkodót a szolgától, és aki a fent nevezett húscafattal bír, az bármit megtehet. Sem nem anyámasszony katonája, sem nem hímsoviniszta. Ha ezen tulajdonságokkal rendelkezik, már azt sem bánom, ha amúgy zöld!Senki nincs otthon, senki nem hív vissza, mindenki a Holdra utazott. Globális kiürülés a Földön. Csak én ülök itt, mint egy idióta, rágódva a múlton. Szép kis születésnap, szép kis újjászületés. Rajtam még Bridget Jones is röhögne!Még este elmeséltem Jankának, hogy kínomban rászabadultam az internetre, és olyan honlapokat kerestem, ahol nőknek kínálnak szexuális jellegű szolgáltatásokat. Nem találtam.Ez diszkrimináció! Viszont megtaláltam egy általunk ismert fiatalember hirdetését, miszerint erotikus takarítást vállal. Fuldokolva a röhögéstől elemeztük, hogy igencsak ráférne már a lakásra egy takarítás. Csak az volt a gondunk, hogy ha két szexi takarítógép beveszi magát ebbe a pici lakásba, mi már be sem férünk. Meg aztán a kevés munkafelület miatt hamar véget érne a műsor. Attól függetlenül, nem bánnám, ha mindenféle erotika nélkül valaki elmosogatna.

Egy nő a férfi számára lehet maga az élet, vagy akár a rontás. Ugyanez három nővel háromszoros öröm – vagy netán háromszoros kín? Artúr magabiztos és sármos férfi, egy latin zenekar gitárosaként bohém életet él. Konformizmust és hétköznapokat nem ismer, szokva van a zűrzavarhoz. Azt mégsem gondolja, hogy a nők által sosem látott kavalkádba keveredik.