Egy híján húsz

„Még hogy kertmozi! Sosem kedvelted. Életedben, ha egyszer megfordultál ilyen helyen. Akkor is egy lány kedvéért. A Szigeten valamilyen western-filmet adtak. Azokat se szeretted. A te magányos hőseid nem hatlövetűvel vívtak halálos küzdelmeket. Másképp kockáztatták életüket. Kevésbé látványosan haltak meg vagy veszítettek. Néha győztek. Egyáltalán, mi az, hogy győzelem? Pierrot, fején a dinamittekerccsel, győzött vagy veszített? És a túlélő Edouard Saroyan alias Charlie Koller? Melyikük boldogabb? És mi az, hogy boldogság? Hagyjuk most ezt. Menjünk a moziba – ki, ahogy egy húsz év előtti jelmondat ajánlotta. Mármint a kertmoziba – ki.”